Bár
Weboldal
A Bár területén fellelt vörösbetétű edénytöredék nyomán a régészek arra következtettek, hogy a falu területén már az újabb kőkorban is élt egy közösség. Római kori falmaradványokat, egykori országút maradványait, néhány avarkori sírt ugyancsak találtak a községben.
A fennmaradt első írásos emlék 1296-ból származik, amely Boor, illetőleg Bor névven említi a települést. Neve a Bár-Kalán nemzetség valamelyik Bor nevű tagjának nevét őrzi. 1323-ban a Bor (Bár-Kalán) nemzetségből származó Bor fia János birtoka volt, aki a szomszédos településen Cselén birtokos margitszigeti apácákkal szemben volt megidézve egy perben, de a birtok fele még 1329-ben is az övé volt. A birtok másik felét 1298-ban, Kórogyi Cletus unokáinak osztozkodásakor Philipus fiai, Lőrinc, Fülöp és László kapták. 1328-ban Bári Benedek Besenyő birtoka volt.
Hajdan fontos stratégiai útvonal mentén feküdt a község. II. Lajos serege ezen vonult fel a mohácsi ütközetre.
A lakosság a török hódoltság korában sem vált meg otthonától, jóllehet már kétfelé volt kénytelen adózni. Fekvése következményeként rendszeresen portyázók garázdálkodásának esett áldozatául a település, mígnem 1599-ben a szabad hajdúk mindent elpusztítottak. Elsőrangú földjét igyekeztek betelepíteni földesurai. Szlávok, (köztük szerbek) és magyarok költöztek be, majd német telepesek érkeztek.
Az állandó vándorlás után népe csak az 1780-as években állapodott meg.
A napóleoni háborúk idején a gabona-konjunktúrának köszönhette fellendülését a település, l800 körül két kastélyt is építettek a faluban. Ekkor jelentős szőlőültetvényeket is honosítottak itt. Az első világháború 38 áldozatot kívánt Bártól, amit szerb csapatok szálltak meg. A szerbek 1921-ben kiürítették Baranyát és Bár augusztus végére Magyarországhoz került.
A két világháború között ismét fejlődésnek indult a község.
1946-ban ide telepítettek egy állami baromfitenyésztési mintabirtokot. Állami gazdasága az ötvenes években olvadt be a Bólyi Állami Gazdaságba, ez történt a kastélyokkal és a parkkal is. A privatizáció nyomán a sárga kastély és a fehér kastély ma már magánkézben van.
Ez utóbbi két gazdálkodó szervezet, valamint a Dunagyöngye Mezőgazdasági Szövetkezet foglalkoztatja a lakosság jó részét, de a jó közlekedés miatt sokan ingáznak az alig tíz km-re levő Mohácsra.